Harry már tíz perce küzdött a bájitaldolgozat harmadik kérdésével, amikor Piton elsétált mellette.

-Úgy tűnik, fogalmazásgátló volt a sütőtöklevében, Mr. Potter.- a megjegyzés hallatán Draco Malfoy felkacagott. Piton elnézőn rávicsorgott, és jó fél perc elteltével szólt rá.

-Mr. Malfoy kérem, foglalkozzon a dolgozatával.

Harry dühösen meredt az előtte fekvő pergamenre.

-Mi a fene kell a pótcsontrapidba?!- gondolta kétségbeesetten.

Ebben a pillanatban az ország másik végében…

-Catsy! Távhívásod van!- mondta kajánul Falco.- Harry az.

Catsy vetett egy futó pillantást Lupin felé - aki épp a koboldok háborúit sorolta - aztán Harryre összpontosított.

-Mi baj pajtás?- hangja olyan váratlanul érte a megszólítottat, hogy örömében majdnem felugrott.

-Van egy kis gondom a donoroddal. Tudsz segíteni?- gondolta reménykedve Harry.

-Természetesen…

Perselus Piton hitetlenkedve nézett Harryre. A fiú elrévedő tekintettel nézett maga elé, aztán villámgyorsan írni kezdett. Az óra vége előtt öt perccel beadta a dolgozatát… Granger előtt. Végigfutatta szemeit az irományon, a döbbenettől elkerekedtek a szemei… a dolgozat mindenre kiterjedően alapos és pontos volt.

-Egy hibátlan dolgozat… Potter kezéből.- a gondolat olyan lehetetlennek tűnt… de a kezében tartott pergamen valóságos volt, a rajta lévő szöveggel együtt.

-Ezt az arcot!- nevetett Catsy Harry fülében, Harry pedig az övében.

Életében először jókedvűen hagyta el a bájitaltantermet.