Halálfalók állják körbe, kegyetlen gúnyos kacajt hallatva. Lábai előtt a szülei holtteste hever, Caramel vádló tekintettel mered rá. Villámlik, elered az eső, csak zuhog, elmosva a rámeredő arcokat. Reena, ez csak álom, ez nem lehet valóság! Ébredj fel! Az eső tovább áztatja az arcát. Összeroskad a sárban, arcát zokogva temeti a kezébe. Hirtelen földöntúli hang tölti be a lelkét és lassan kinyitja a szemét. A takarón egy hatalmas arany és piros színű madár üldögél békés-bölcs tekintetével rámeredve, csőrében egy pergamen.
- Fawkes, nem is tudod milyen jókor jöttél, vagy talán mégis? – sóhajtott fel a lány, majd kivette a levelet a madár csőréből.

Drága Reena,
Augusztus 15-én várom a Roxfortban. Kérem, hogy az irodámba érkezzen.
A csomagját hagyja a nappalijában összekészítve, majd néhány házimanó elhozza.

Albus Dumbledore


Ezek szerint a tanárok számára már augusztus közepén elkezdődik a munka. És vajon miért olyan fontos, hogy az irodájába érkezzem? – tűnődött Reena.
Még közel két hónapja volt az indulásig, de rengeteg elintéznivalója akad addig. Nagyon erős védővarázsokkal kellett felvérteznie az otthonát, hiszen valószínűleg pillanatok alatt híre ment a történteknek. Így, hogy maga maradt, valószínűsíthető, hogy a halálfalók előbb, vagy utóbb megpróbálják megtámadni. Ezenkívül be kellett szereznie az oktatási segédeszközöket és hát vásárolt néhány új talárt, illetve cipőt is magának. Hirtelen úgy érezte, hogy a megjelenése nagyon fontos lehet egy új környezetben.

Az indulás napján kényelmesen megfürdött, illatos balzsammal kente be magát. A haját fényesre kefélte, diszkrét sminket tett fel (nem bizony, ez nem a mugli nők sajátsága, a boszorkányok is szeretnek szépek lenni) majd felvette a két napja gondosan kiválasztott kollekciót. Smaragdzöld selyem fehérneműt, fekete hímzéssel, fekete csipkés harisnyát, smaragdzöld harisnyatartóval, egy egyszerű szabású, de nagyon finom lágy anyagból készült, hosszú ujjú fekete ruhát, fekete lapos sarkú, kerek orrú kis cipővel és egy smaragdzöld köpenyt. Mindig gondosan ügyelt rá, hogy a fehérnemű színe harmonizáljon a ruhája színével. Ehhez még életveszély esetén is ragaszkodott. Kevés ékszert hordott, csak elegáns finom darabokat, fehéraranyból. Szinte kényszert érzett arra, hogy a lehető legszebb legyen ezen a napon, noha ez nem igazán tudatosult benne.
Kevés hopp-port szórt a kandalló tüzébe és máris a Roxfort igazgatói irodájában találta magát.
Dumbledore éppen lefelé tartott a galériáról, kezében egy félig elfogyasztott mirelitegérrel.
- Reena, már rettentően vártam! Ön egyszerűen csodálatosan fest!
- Köszönöm, professzor úr! Csakis az Ön kedvéért! – kuncogott a lány – Az igazat megvallva kissé furcsállottam, hogy egyenesen az irodájába kéretett.
- Úgy gondoltam, néhány dolgot talán még jó lenne megbeszélnünk, mielőtt az új kollégái közé engedném. Először is itt egy tankönyvlista a fellelhető összes sötét varázslatok kivédése könyvről. – nyújtott egy pergament a lány felé – Kérem, hogy egy héten belül válassza ki, hogy melyik évfolyamon melyik könyvből kíván oktatni, hogy a diákoknak időben elküldhessük a tankönyv listát. Ha valamelyik tankönyv ismeretlen az Ön számára, a könyvtárosunk Madame Cvikker örömmel áll rendelkezésére, nála mindet megtalálja. Holnaptól minden délután értekezletet tartunk a tanáriban a teljes órarend összeállítása érdekében. Kérem, hogy ezeken feltétlenül vegyen részt. A jelenlegi helyzetben az Ön tantárgya kiemelkedő fontosságú lesz, így előfordulhat, hogy a tanárkollégáknak lesz hozzászólása vagy javaslata a leendő munkaköréhez. Néhányukat ismeri már korábbról, de akad néhány új tanár, akik az Ön távozása után kerültek iskolánkba, így velük is meg kell ismerkednie. A házimanók már áthozták a csomagjait. Gondolom emlékszik hol van a sötét varázslatok kivédése tanterem és a hozzá tartozó tanári lakrész. Ott még takarítanak a manók. Kérem nézze el, de sajnos még nem volt idő rendbe hozatni és az előző tanár után – itt cinkos pillantást vetett a lányra szemüvege mögül – maradt néhány rendkívül ízléstelen dísztárgy, rózsaszín csipkés díszpárnák, cicás dísztányérok. Amíg ezeknek eltüntetjük a nyomát esetleg sétálhatna egyet a kastélyban, vagy a tó körül, bár nem hiszem, hogy sokat változott volna az itt járta óta.
- Rendben Albus – mosolyodott el a lány – adok még időt a manóknak. A rózsaszín csipkétől úgy is csak hányingerem lenne. Ezen kívül jó lesz újra bejárni a kastélyt és a parkot. Talán Hagriddal is összefutok, ha egy kis szerencsém lesz. Ugye jól tudom, hogy még mindig itt dolgozik?
- Így van, sőt már túl nőtte a vadőri állást, negyedik éve, hogy ő tanítja a legendás lények gondozását is a diákoknak, bár számukra ez nem mindig veszélytelen. Remélem élvezi majd a sétát, talán összeakad néhány kollégájával is. Jut eszembe, ha esetleg be akar nézni hozzám, a jelszó gumimaci.
A lány mosolyogva biccentett, majd kifordult az iroda ajtaján és rálépett a folyton mozgó csigalépcsőre. Ahogy kilépett a folyosóra és körbe nézett, hirtelen jóleső emlékek tolultak fel benne. Nagyot sóhajtva elindult.