2. fejezet
Szerző megjegyzése: Kellemes olvasást!
Idézet: NOX: Árnyék és fény
2. fejezet
Még délután visszatért, amikor még Sirius és James is ott voltak. Szó nélkül lépett be az irodába, majd körbenézett. - Alastor? - kérdezte, mikor nem találta akit keresett. - Nincs itt – válaszolt Sirius egy iratkupacba mélyedve. Lily az égre nézett. - Nem mondod, eddig észre sem vettem – morgott, majd leült az egyik székre és letette a mappát az asztalra. Kínos csend nehezedett az irodára. A lány az ujjaival játszott, Sirius és James olvastak, de néha- néha feltekintettek. - Már kész is vagy a munkával? - kérdezte aztán az egyikük. - Nem, csak problémám akadt valamivel – válaszolt a lány, mikor egy bagoly szállt be az ablakon és a lány ölébe ejtett egy levelet. Lily felvette és kibontotta.
Lily! Találkozzunk tíz perc múlva a Szent Bernárd kolostor előtti téren. Nagyon fontos.
Perselus
A lány az órájára nézett, majd a két kíváncsi tekintetű férfira. - Megmondanátok Alastornak, hogy várjon meg ma este? Muszáj elmennem most. - Valami fontos hír? Baj van? - kérdezte Sirius a levélre tekintve. A lány elrakta azt, majd zavartan elmosolyodott. - Még nem tudom – válaszolt, majd felállt és elsietett.
A kolostor előtti téren csak egyetlen köpenyes férfi állt. Arcát csuklya fedte el, így Lily nem tudta pontosan Piton áll-e ott. Kicsit közelebb ment majd lassan sétálgatni kezdett. A köpenyes, mikor észrevette körbenézett, majd hozzá sietett. - Örülök, hogy eljöttél – mondta aggódó arccal, majd végignézett rajta. - Senki nem követett? - Tudtommal nem – válaszolt a lány, majd ő is felvette a vékony kabátjának kapucniját. - Miért hívtál ide? - Segíteni akarok neked... Tudom, hogy te kaptad meg a Főnix Rendjétől azt a feladatot, hogy megtudd Grime halálfaló-e. - Honnan? - kérdezte a lány hátrébb lépve. - Egyáltalán honnan tudsz a Rendről? - A nagyúr tud róla, ezt jobb, ha Dumbledore-nak elmondod. Az is tudja, hogy ő a vezetője és tudja pár emberről, hogy a tagjai. Van is egy beépített halálfaló, csak nem tudom ki az. - Dumbledore leellenőrzi kiket vesz be! És kikről tudja, hogy tagok? - Rólad, Lupinról, Pettigrewról, Dumbledore-ról és néhány Roxforti tanárról – sorolta Piton. - Nekem kell felügyelnem, hogy minél kevesebb dolog szivárogjon ki a Rendhez. - És te segítesz nekem? - kérdezte a lány elhűlve. Pontosan tudta ugyanis milyen veszélyekkel jár ez a dolog. Ha Voldemort megtudja, saját kezével öli meg Pitont. - Csak neked és most utoljára – hangzott a kegyetlen válasz. Lily bólintott. - Grime halálfaló, ebben a mappában megtalálod a bizonyítékokat. Amúgy is utálom őt és semmi haszna, szerintem. - Átadta a mappát, amit a köpenye alól húzott ki. - És még valami: vigyázz magadra! - Azzal hoppanált. Lily a kezében a mappával ott maradt a kolostor előtt. Kinyitotta a sárga papírtartót. Benne pár irat és egy fénykép volt, mely alá ez volt írva: "Beavatási szertartás: Elinor Grime." Az iratok alapján a fotókat egy rend tag készíthette, tehát így bukhatott le a rend. - Silvinus Durpolt – olvasta fel az aláírást. - Tehát nem szökött meg, hanem Voldemort elkapta... - Összecsukta a mappát és épp hoppanált volna, mikor éles szúrást érzett az oldalánál, majd elsötétült előtte minden.
- Lily! - Hallott egy távolinak tűnő hangot, majd az arcán érezte valakinek a kezét. - Lily, ébredj! - Most már egészen közeli és éles volt a hang. Lassan kinyitotta a szemét. Az első amit megpillantott James Potter arca volt, ahogy megkönnyebülten elmosolyodik. - Hála az égnek... - A lány lassan felült és megdörzsölte a homlokát. - Mi történt? - kérdezte. - Ezt tőled szerettük volna megtudni – mondta Sirius, aki kicsit távolabb állt tőlük. James felsegítette a lány, aki körbenézve egyből felfedezte, hogy a mappa eltűnt. - Valaki biztos elkábított – mondta, majd keserűen elmosolyodott. - Megesik néha... - mondta, majd megpróbált egyenesen felállni, de úgy tűnt számára, ez nem fog sikerülni. Ezt James is így láthatta, mert inkább nem engedte el a lány karját. - Miért jöttél ide? - Találkoztam valakivel, aki bizonyítékot adott arról, hogy egy minisztériumban dolgozó személy halálfaló kém. De eltűnt a mappa – válaszolt készségesen. - Vissza kell mennem Alastorhoz. Elmondani neki... - elharapta a mondatot. - Nem ér rá holnap? - kérdezte aggódva a kezét fogó férfi. - Szerintem haza kellene menned. - Nem lehet. Valamiről tudnia kell Mordonnak! - visszakozott a lány, majd elhúzta a kezét, mire majdnem elesett. A mellette álló férfi elkapta. - Au... kösz. - Nem vagy jól, Lily. - Nem állítottam az ellenkezőjét, de van ami fontosabb attól, hogy, hogy érzem magam. Beszélnem kell Mordonnal! - kötötte az ebet a karóhoz. - Mondjad... - morgott egy hang mögöttük. Lily, James segítségével, egyenesbe hozta magát. - Alastor! Hát te? - Pár mugli látta, mikor megtámadtak és engem küldtek ki, hogy ellenőrizzem a memóriamódosítók munkáját. Most vettelek titeket észre. - Éljen – szólt keserűen a lány. Bár ez a keserűség inkább szólt sajgó fejének, mint annak, hogy nem kell visszamennie a parancsnokságra. - Tud róla, pár emberről, meg a Főnixről is, és ez már biztos. - Tessék? - hökkent meg Mordon. - Kikről tud? - kérdezte aztán. - Rólam, Peterről, Remusról – itt Sirius és James tanácstalanul összenéztek. - McGalagonyról és Dumbledore-ról. Ez biztos. - Miről tud és ki? - kérdezte Sirius csodálkozva. - A Főnix Rendjéről, Sirius – szólt egy nyugodt hang mögülük. - És, ha jól sejtem Voldemort tud róla. - Lily bólintott. Remus, mivel ő volt a megszólaló lassan előrébb sétált. - Jól vagy? - Csak a szokásos. Utálom, ha elkábítanak – fújtatott egyet a lány morcosan. - Nincs egy aszpirinod? - Bocs... A házad már be van rendezve? - Aha – válaszolt a lány, még mindig Jamesre támaszkodva. - Akkor menjünk oda és minden elmondok nektek. Dumbledore mondta – tette hozzá az utolsó mondatot, mikor Mordon ránézett.
Lily a kanapén ült a kandalló előtt, a többiek pedig szájtátva nézték a házat. - Lehetne a Főnix hadiszállása! - füttyentett Mordon. - Ne is álmodj róla – szisszent fel Lily. James elmosolyodott, majd felvett egy cetlit az asztalról. Egy levél darabja lehetett. De most csak annyi volt rajta: „Perse” Kissé elszorult szívvel ott hagyta. Valahogy a Perse töredékről Piton jutott az eszébe. De mit keresne egy cetli Lily házában Piton nevével? Miután mindenki megcsodálta a házat Remus és Mordon mindent elmondott Jamesnek és Siriusnak a Főnix Rendjéről. - Én már egy éve a tagja vagyok. Peter és Remus csak januártól. - És mi alapján kerülnek bele az emberek? - kérdezte kissé sértődékeny hangon Sirius. - Hogy kire van szükség. Én és Mordon azért kerültünk bele, mert aurorok vagyunk, Remus azért mert vérfarkas, Peter pedig az Abszol út sötétebb környékén dolgozik a nagybátyjánál. Mind különböző okból – válaszolt Lily. - De most ti is tagjai lesztek és ezt komolyan kell venni. Aki elárulta a rendet, az majdnem halálra ítélt minket. Voldemort tud rólam, Remusról, Peterről, tehát mi már elsődleges célpontjai vagyunk azok között akiket meg akar ölni. - Jól hangzik. - Ráadásul van egy tégla beépítve. Valaki kémkedik neki és meg kellene tudni ki az – morogta Mordon. - Ti hárman meg egyedül sehova, rendben? - nézett a három főnixesre. Lily bólintott. - Nincs kedvem még meghalni – dőlt hátra a kanapén. Mordon felállt. Számára véget ért a tanácskozás. - Megyek szólok Dumbledore-nak – mondta. - Lily senkinek se nyiss ajtót amíg nem tudod ki az. Remus, Peter ti se nagyon mozduljatok ki egyedül. - Persze – bólintott a két megemlített. - Majd mi elkísérünk titeket! - állt fel James. - Úgyse találkoztunk május óta. - Rendben! - mindenki felállt, majd egyedül hagyták Lilyt, bár Mordon még visszafordult az ajtóból. - Lily, kitől tudtad meg mindezt? - Hát... - tétovázott a lány. - Halálfaló? - kérdezte az öreg aurtor. Lily a padlót nézte, nem válaszolt. Miután az auror mögött becsukódott az ajtó, záróvarázst tett rá, majd gondolkozva nézett a tűzbe. „Piton szerint Elinor Grime nem volt hasznos Voldemortnak, mégis megtámadtak, csak azért, hogy elvegyék tőlem a mappát. De, ha nem volt hasznos, miért van bent? Nem Főnix tag és nincs köze az aurorokhoz sem. A muglikkal kapcsolatos főosztályon dolgozik, ami meg nem is érdekelheti Voldemortot. Miért? Miért fontos Voldemortnak, hogy Elinor inkognitója megmaradjon?” Hamarosan változtak a gondolatai. Mordon utolsó kérdésére gondolt. „Igen, halálfaló, de segített. Rossz dolog, hogy segített nekünk egy halálfaló? Vagy az a rossz, hogy még nem adtam fel Perselust? Hibát követtem el?” Ezekkel a kérdésekkel a fejében aludt el a díványon.
„Szívünkben ott él a két törvény Árnyék, és fény Minden nap elcsábít mind két út, Mert mind kettő választ nyújt. „
|