6. fejezet
Szerző megjegyzése: Mi is történt akkor?! Most kiderül, Piton miért is viselkedik olyan ridegen Aliciával! Kellemes Olvasást! Továbbra is várom a véleményeiteket!
6. Évekkel ezelött...
Alicia gyanakvó tekintettel figyelte Jennyt, aki gyorsan becsukta maga mögött az ajtót, letette a ládáját, majd leült az ágyra és intett neki is, hogy ő is üljön le. - Na ez már rosszul kezdődik! Vajon mit tudtad Jenny amit én nem? - kérdezte magában miközben helyet foglalt Jennyfer mellett és várta, hogy a lány belefogjon a történetbe. - Szóval! Sirius említette nekem Pitont az egyik levelében. Leírta, hogy mennyire gyűlöli őt és azt is, hogy úton-útfélen megalázza, vagy az ő szavaival éljek "megvicceli". - Igen, ezt eddig is tudtam - csattant fel Alicia mérgesen. - De amit most el fogok mondani azt csak én, James és Sirius tudtuk - mondta Jenny szelíden. Majd miután látta, hogy Alicia már tűkön ül, rögtön folytatta. - Szóval az egész úgy kezdődött, hogy Sirius megírta nekem, hogy 1 hetet kellett a gyengélkedőn töltenie, mert Piton megtámadta a folyosón. Aztán másnap reggel megírta azt is, hogy a múlt éjszaka belopóztak James - el a Mardekár Ház klubhelyiségébe, és felmentek Piton hálótermébe azzal a céllal, hogy megbosszulják a támadást. Ám amikor elérték Piton ágyát, meghallották, hogy egy bagoly kopog az ablakon. Beengedték és leoldozták a levelet a lábáról. Látták, hogy Pitonnak van címezve, ezért elvették és mikor visszatértek a Griffendél klubhelyiségébe el is, olvasták azt. A levélen nem volt feladó vagy bármilyen aláírás, de látszott rajta, hogy a levél fontos Pitonnak és annak is, aki írta. Éppen ezért Siriusék azt találták ki, hogy megváltoztatják a levél tartalmát arra, hogy:
„Soha többé nem akarlak látni! Ez aljas húzás volt tőled! Te is csak egy aljas Mardekáros vagy!”
És így küldték vissza a levelet Pitonnak – fejezte be a történetet Jenny. Alicia azt hitte, hogy rosszul hall. Nem tudta elképzelni, hogy ez mind megtörtént. - Hogy tehettek ilyet? - fakadt ki dühösen Alicia. - Hogy volt merszük ilyet tenni? - Nem volt rajta címzés. Ha tudták volna, hogy te írtad, biztosan nem tették volna azt, amit tettek. - De megtették. Az nem mentség, hogy nem tudták, hogy ki írta! Most már értem, hogy miért nem válaszolt soha a leveleimre. Azt hitte, hogy csak játszottam vele egész idő alatt. Alicia fel-alá járkált a szobában és majdnem felrobbant a dühtől. Nem tudta elhinni, hogy ez mind megtörtént. - De hiszen te is ismerted őket. Gyűlölték Pitont, Piton pedig, valljuk be adott is erre bőven okot - mondta kis gúnnyal a hangjában Jenny. - Okot? Semmi okot nem adott rá. Sirius - ék a tanév első napjától fújtak rá, pedig nem is ismerték. Folyton csak megalázták, ő pedig csak védekezett - csattan fel dühösen Alicia. - Kérlek, ne beszélj így. Te is nagyon jó tudod, hogy Piton mindig is rajongott a fekete mágiáért és Jamesék a fekete mágiát gyűlölték a legjobban a világon. Úgy beszélsz, mintha gyűlölted volna Jameséket ezért. - Nem gyűlöltem őket, tudod jól, hogy nagyon jó barátok voltunk. A fekete mágiát pedig én is gyűlölöm, de amit Perselusal időnként műveltek az tényleg durva volt. Ok nélkül megtámadták, hol a folyosón, hol az udvaron. Tudom, hogy Perselus nem egy szent, de ők nem ismerték, hogy milyen valójában. Ők nem ismerték annyira, mint én. Nem szabadott volna átírniuk azt a levelet. Most Perselus biztos azt gondolja, hogy csak szórakoztam vele, hogy csak tetettem a barátságot, hogy Siriusszék mindent megtudjanak róla. Pedig én soha semmit nem árultam el nekik a vele kapcsolatos dolgokról. - Sajnálom, hogy ez történt. Ha tudtam volna, hogy közöd van a dologhoz biztosan, előbb elmondtam volna. - Semmi baj! Sirius és James a legjobb barátaim voltak, akármit is tettek évekkel ezelőtt. Örülök, hogy elmondtad. Csak azt nem tudom, hogy most mi tévő legyek - fejezte be csalódottan Alicia. - Beszélj vele. Biztos meg tudod vele értetni a dolgot. Ő is el tudná ezt képzelni Siriusról és éppen, ezért talán hinne is neked. - Nem hiszem, hogy ezek után bármit is elhinne nekem, és ezen nem is lepődöm meg. Azok után, amit abban a fránya levélben olvasott! - Tegyél egy próbát. - Nem hiszem, hogy meghallgatna. Amióta beléptem ide, csak a ridegség árad belőle. - Akkor beszélek vele én. Engem még nem nagyon ismer, lehet, hogy ha egy kívülállótól hallja, akkor elhiszi majd, hogy te nem tehetsz a dologról. - Veled még ellenszenvesebb lenne, már csak azért is, mert Sirius rokona vagy - mosolyodott el fásultan. - Nem! Ezt sajnos nekem kell elintéznem. Csak még azt nem tudom, hogy hogyan. De ma vagy holnap mindenképp beszélek vele. - Inkább ma! Jobb előbb, mint később - szólt bíztatóan Jenny. - Igazad van. Lemegyek hozzá, és mindent elmondok neki - mondta elszántan Alicia. - Ez a beszéd. Addig én írok Remusnak, hogy épségben megérkeztem. - Azt hiszem én, lemaradtam. Te valamit titkolsz előlem! - mosolygott cinkosan. - Mit titkolnék? - pirult el Jenny. - Engem te nem tudsz becsapni! - Csak barátok vagyunk. - Aham, de te szeretnéd, ha több lenne ez, mint barátság, igaz? - Nem, csak azért írok neki, mert megkért rá. - Aha. Persze! Majd el is hiszem! - Figyu, te éppen nem Pitonhoz készültél? Sipirc! - zavarta ki Aliciát egy laza karmozdulattal. - Rendben, de erről még dumcsizunk - kacsintott Jennyre mielőtt kilépett az ajtón. Alicia nem sietett. Nem tudta, hogy mit is mondjon Pitonnak és abban sem volt teljesen biztos, hogy ha elmondja neki a történteket, akkor a férfi el fogja-e hinni ezt az egészet. Miközben ezen morfondírozott elérte Piton szobájának ajtaját. - Kopogj be! Kopogj már be, te betoji nyúl! - bíztatta magát, de valahogy a keze nem engedelmeskedett. Még egy 5 percig némán állt egy helyben mire végre elhatározásra jutott. És kezével kétszer bekopogott.
|