Október 8. vasárnap este

Holló: Jó estét!

Nefelejcs: Talán jobb volna, ha kevésbé volna hideg és ködös…

Holló: Borongós a hangulata?

Nefelejcs: Nem kifejezetten. Inkább fáradt vagyok…

Holló: Egész hétvégén az asztala fölött görnyedt?

Nefelejcs: Igen.

Holló: Hivatalnok?

Nefelejcs: Ha én megkérdezném, mivel foglalkozik; elárulná?

Holló: Nem.

Nefelejcs: Akkor, tessék, itt a válasz a kérdésére.

Holló: Nem hivatalnok, vagy nem mondja el?

Nefelejcs: Most incselkedik velem???

Holló: Kikérem magamnak! Csupán érdeklődtem.

Nefelejcs: Ühümm. Na persze…

Holló: Milyen gyanakvó Kegyed…

Nefelejcs: Még hogy én gyanakvó… Én csak az Úr szabályai szerint játszom. Ha nem tévedek, nem én írtam, hogy semmi személyeskedés…

Holló: Ehhez nem tudok hozzászólni… Igaza van… Ezt akarta hallani?

Nefelejcs: Akár…

Holló: Idáig érezhető a gúnyos mosolya…

Nefelejcs: Talán az Öné… Én ugyan nem ismerem el, hogy mosolygok… Mit csinált ma?

Holló: Olvastam, és elkészítettem néhány főzetet.

Nefelejcs: Milyen főzeteket?

Holló: Sebhegesztőt, csontforrasztót, hasonlókat…

Nefelejcs: Ezek szerint Ön orvoslással is foglalkozik?

Holló: Néha kell.

Nefelejcs: És utazgat mellette… szerencsés ember.

Holló: Átkozott vagyok, nem szerencsés.

Nefelejcs: Hogy lehetne átkozott? Ugyan! Csak pesszimistán ébredt… Holnapra elmúlik.

Holló: Pesszimistán ébredtem??? Én mindig ilyen vagyok!

Nefelejcs: Ilyen? Milyen? Morgós?

Holló: Ne mosolyogjon!

Nefelejcs: Tiltsa meg!

Holló: MEGTILTOM!

Nefelejcs: Nyomokban hasonlít valakire a múltamból… És csak elárulom, teljesen hiába tilt meg nekem bármit is egy girbe-gurba írás – nem fogok hallgatni rá…

Holló: Szégyentelen ifjúság.

Nefelejcs: Ez az egyetlen érintkezési forma, amivel nőket próbál megismerni? Lehet, hogy a személyes vonzerejével többre menne…

Holló: Nincs személyes vonzerőm. Nincs sem időm, sem… lehetőségem ismerkedni…

Nefelejcs: Hát… ebben a vészterhes időszakban el is hiszem, hogy az emberek nem szívesen mozdulnak ki otthonról… Hogy szerezte be ezt a könyvet?

Holló: Nem beszereztem… Hozzám vágták…

Nefelejcs: … … Micsoda??? Ki vágta Magához???

Holló: A Czikornyai&Patza előtt haladtam el, amikor Mr. Patza személyesen vágott mellkason ezzel a kötettel. És nem barátságból…

Nefelejcs: Oh… Értem. Eléggé szívbemarkoló lehet, ha az idős Mr. Patza megdobál könyvekkel… Ismerem az öregurat, de nem gondoltam volna, hogy ki lehet hozni a béketűréséből…

Holló: Mosolyogjon csak… Nevessen rajtam…

Nefelejcs: Nem nevetek. Elgondolkodtam.

Holló: Itt kezdődnek a bajok… Amikor a Nő gondolkodni kíván…

Nefelejcs: Micsoda??? Miért? Egy nő nem gondolkodhat? Ez csak a férfiak kiváltsága volna??? Erről nem is tudtam…

Holló: Nem így értettem.

Nefelejcs: …

Holló: Megsértettem?

Nefelejcs: Ahhoz többet kellene olvasnia… Mosolygok.

Holló: Elég sokat olvasok – talán meg tudnám lepni…

Nefelejcs: Nem szeretem a meglepetéseket. Én a megtervezett, precíz dolgokat kedvelem.

Holló: Én sem vagyok éppen spontán típus.

Nefelejcs: Miket szokott olvasni?

Holló: Logikát, pszichológiát; ha van egy kis szabadidőm. Bár, mostanában szinte csak bájital-könyveket lapozgatok…

Nefelejcs: Valami új szenvedély? Bájital-készítés?

Holló: Nem új. Talán már ezeréves is van…

Nefelejcs: Komolyan? Én is kedveltem, amíg jó tanárom volt…

Holló: Kicsoda? Piton professzor??? Nem hinném, hogy valaha jó tanár lett volna…

Nefelejcs: Akkor rosszul fogalmaztam. Nem jó volt, hanem motiváló.

Holló: ??? Nem értem.

Nefelejcs: Nem baj. … És, miért lapozgat bájitalos könyveket? Kutat valami után? Esetleg egy főzeten dolgozik?

Holló: Kutatok. Egy régi receptet keresek.

Nefelejcs: Mit? Talán segíthetek…

Holló: Kétlem.

Nefelejcs: Tegyen próbára!

Holló: Ugyan…

Nefelejcs: Beijedt, hogy esetleg tudom a választ???

Holló: NEM SZOKTAM BEIJEDNI!!! ÉS NE KUNCOGJON!!!

Nefelejcs: Gyakorlatilag most kiabál velem? Egy könyvön keresztül? (És még nekem kellene megtanulnom kontrollálnom az érzelmeimet…)

Holló: … Maga reménytelen.

Nefelejcs: Talán inkább Maga reménytelen. (Sokkal szebben írok, mint Ön.)

Holló: És ez, ugyebár, büszkeséggel tölti el…

Nefelejcs: Meglehet… Akkor elárulja, hogy mit keres a könyvekben?

Holló: …

Nefelejcs: ???

Holló: Jól van: az Angyalok mérgének receptjét keresem…

Nefelejcs: Angyalok mérge? Ismerős…

Holló: Tudtam, hogy nem ismeri… Miért is gondoltam…

Nefelejcs: Ez véletlenül nem Közönséges Angyaltrombitából készült főzetet takarja?

Holló: De, azt.

Nefelejcs: … Akkor erről az Ördöngös Italoc című kódexben olvastam talán… Ha jól emlékszem, abban volt… Elég régen volt már… Sajnos nincs meg a könyv, pedig örülnék neki. Csak a könyvtár zárolt részében van egy kósza példány belőle…

Holló: Várjon, megkeresem… Nekem van saját példányom.

Nefelejcs: … Mázlista. …

Holló: …

Nefelejcs: ?

Holló:  … Tényleg ebben volt… Hihetetlen, hogy tudta…

Nefelejcs: Mondtam, hogy sokat olvasok. Ó, most mennem kell… Elszaladt az idő… Egy óra múlva itt lesz még?

Holló: Nem leszek itt. De visszajövök.

Nefelejcs: Mosolygott.

Holló: Nem is.

Nefelejcs: Hazudós. Viszlát.

Holló: Soha-viszlát.

Nefelejcs: ?

Holló: Nehogy kiábránduljon…

Nefelejcs: Sosem voltam Magába ábrándulva…

Holló: Az még jobb.

Nefelejcs: Akkor egy óra múlva. Vacsorázom, aztán visszajövök.

Holló: Várom.

***