°IEPP° - ~Imádjuk Együtt Perselus Pitont~
Menü
 
Lillia_hun írásai
 
Belldandy írásai
 
StormBird írásai
 
Kelenta írásai
 
Avalon írásai
 
Susan Kreber írásai
 
Silverflower írásai
 
Spirit Bliss írásai
 
Rea írásai
 
Magiccat írásai
 
Severosa írásai
 
Geisha írásai
 
Emily írásai
 
Dorkuci írásai
 
Angel8 írásai
 
Banyus írásai
 
Sophie írásai
 
Gwendolyn írásai
 
Severe Snape írásai
 
Anna írásai
 
Tündibogyó írásai
 
Nemesis írásai
 
Mudblood írásai
 
Szerkesztők írásai
 
Továbbírások
 
Teach me to live and love /12, SSHG, COMP/
Teach me to live and love /12, SSHG, COMP/ : 14. Harmadik lecke: - Bármit mér is rád a sors, azt el kell fogadnod!

14. Harmadik lecke: - Bármit mér is rád a sors, azt el kell fogadnod!


14.

Harmadik lecke: - Bármit mér is rád a sors, azt el kell fogadnod!

Gyászos hangulat telepedett a Piton-kastélyra, a csend belengte a szobákat, egy lélek sem mert pisszeni, ahogy hallották Hermione lakosztályából Piton professzor fájdalmas zokogását, őrjöngő kiáltásait. Még nem mondta ki senki, de sejtették, az ifjú tanító meghalt. Ginny kislányával a karján ült a szoba ajtaja előtt, fejét férje vállára hajtotta, s görcsösen szorította bátyja kezét. Ron Lavender mellett foglalt helyet, teljesen össze voltak törve mindannyian, Neville pedig idegesen járkált fel, s alá. A kicsi Celeste az ajtófélfának vetve hátát roskadozott fájdalmában, de képtelen volt egy könnycseppet is ejteni, majd erőt vett magán, s kinyitotta az ajtót; senki sem ellenkezett, nem volt erejük. Halkan osont be, egészen puha léptekkel haladt a baldachinos ágyig, élettelenül feküdt rajta a fiatal boszorkány, Perselus Piton pedig görcsösen szorította magához. Amikor meglátta szomorú lányát, kissé arrébb húzódott, majd el is engedte szerelmét, s róni kezdte a köröket a hatalmas helyiségben. Egyre csak magát hibáztatta, nem szabadott volna megcsókolnia néhány órával korábban, akkor talán még mindig élne. Időnként hangorkánként tört elő belőle a fájdalma, lánya ilyenkor gyakorta összerezzent, szemeiben könnycseppeket gyülekeztek. Celeste épp olyan szörnyen érezte magát, mint édesanyja halálakor, egyre csak arra gondolt, egyedül maradt, nem fogja már soha, senki sem szeretni őt. S bár még csak nyolc éves volt, be kellett látni, már annyi keserű dolgon volt túl, amennyitől egy felnőtt is összeroppant volna. Némán zokogni kezdett, tenyereibe temette sápadt arcát, s szüntelenül folyatta könnyeit, épp úgy, mint odakint az eső esett órák óta. Egy gyémánt színű könnycsepp végigfolyt csuklóján, majd lecsöppent, egyenesen Hermione mellkasára esett, amin még mindig ott körvonalazódott a kettérepedt szív. Ezüstös derengés keletkezett a fejük fölött, Celeste ekkor kikémlelt ujjai között, s látta, amint mint valami varázslat, pontosan a szív repedésén keresztül beleivódott a nő testébe. De nem történt semmi… Újabb hosszú, szomorú percek teltek el, Perselus tovább körözött, mint valamiféle madár, a kislány, pedig a boszorkány mellkasán nyugtatva fejét sírdogált. Megnyugtató érzés lengte körbe, mintha valaki simogatta volna hátát, azt hitte csak a szél fúj be a kissé nyitott ablakon. Majd felemelte fejét, s egy gesztenyebarna szempárral találta magát szemben…

Sötét árny suhan nesztelen,
Útja túl hosszú, végtelen,
Fák, s bokrok közt cikáz, keres,
Ki az, kit örökre magához vehet.

Ablakokon néz befelé, s megy tovább,
Nem tesz ő soha nagy csodát,
S bár van, hogy érkezése megváltás,
De ott marad utána sok könny és gyász.

Nem kímél sem fiatalt, sem öreget,
Felszedi őket, mint a köveket,
De egyszer megmutatja, van szíve,
Nem hagyja, hogy megbukjon a béke.

Katona sír egy sarokban a harc után,
Mért gondolkozott nagy sokáig oly bután?
Ifjú lányka gyémánt könnye hull a testre,
Magához tér, s boldog lesz a család örökre.


- De hisz te élsz! – kiáltott fel könnyeit nyelve, mégis vidám hangon Celeste, nem érdekelte az sem, hogy eddig magázta tanítóját, hirtelen mindennek fittyet hányva, boldogan ölelte meg a nőt. – Papa, Hermione él!

- Ne nevettesd már ki magad, Celes… - fordult meg a férfi a sarokban állva, majd torkán akadt a szó, ahogy meglátta az ugyan még gyengének látszó, de lágyan mosolygó boszorkányt, ahogy lányát ölelte. – Merlinre! – felelte immár megkönnyebbülve, majd odament a nőhöz, s gyengéden megfogta annak kezét.

- Bár fogalmam sincs, mi ez az egész, bár remélem erre választ kapok előbb-utóbb, attól még úgy érzem, ez jó lesz harmadik leckének: Bármit mér is rád a sors, azt el kell fogadnod! – mondta Hermione, s megszorította a férfi erős kezét, s olyan boldognak érezte magát, mint még soha.

- Én most megyek, elmondom a jó hírt! – nevetett Celeste, s puszit nyomot a nő arcára, majd egy vidám vigyorral arcán kifutott a szobából.

- Én annyira sajnálom! – suttogta a professzor, de a lány mutatóujját a férfi szája elé helyezte, azzal is jelezve, hogy ne beszéljen. Odahajolt a férfihoz, s lágyan megcsókolta arcát, majd az orrát, végül rátalált ajkaira, s a férfi mohón viszonozta a csókot. – Szeretlek, és köszönöm, hogy vagy nekem! – búgta Hermione fülébe, aki teljesen elpirult.

- Én is szeretlek, s ígérem, mostantól nagyon nehezen tudsz csak megszabadulni tőlem, úgy tűnik, minket a halál sem választhat el egymástól! – nevette, majd átölelte Perselus széles vállait, s hallgatták egymás szívének dobbanását, amik ütemesen, egyszerre vertek. Tudták, a szerelem, s a szeretet legyőz minden akadályt.

***
egy évvel később


Feszült csend lengte be a kastélyt, Celeste izgatottan szaladt egyik szobából a másikba, egyik ablaktól a másikig, hátha végre megjelenik valaki, s megtudja, mi történt. Párszáz kilométerrel arrébb a végső ütközet tartott, mikor is eldől, lesz e béke, s a szeretet legyőzi-e a sötétoldal kegyetlenségét. Szomorúan nyugtázta a lány a tényt, még biztosan tart a csata, így lassan kisétált a nappaliból, s átment a könyvtárszobába. Elkenődött pofija vidámra váltott, amint meglátta Hermionét, amint egy könyvet lapozgatott, odafutott hozzá, s leült mellé az egyik feketebőr-kanapéra, s a nőhöz bújt.

- Nyugodj meg, kincsem, amint vége, úgyis jön a papa! – nyugtatgatta az izguló kislányt, s átölelte a vállát. – És ha megjön, lesz neki egy hatalmas meglepetésünk! – Celeste hevesen bólogatott, s még közelebb bújt a nőhöz.

- Papa biztosan örülni fog neki, alig várom, hogy megtudja! – csengő hangon nevetett, majd egy mély férfihangot hallott a háta mögül.

- Minek fogok örülni, kishercegnőm? – kérdezte az ajtóban álló Perselus Piton, kinek karján egy mély vágás húzódott végig, de szája így is lágy mosolyra húzódott. A férfi szívében az elmúlt egy évben mély szeretet lakozott, mind kedvese, mind egyetlen lánya iránt.

- Az titok, én nem mondhatom el – felelte Celeste, majd elfutott az egyik könyvespolchoz.

- Miről van szó, drágám? – fordult Perselus kedveséhez, aki csak megrázta fejét.

- Előbb gyere ide, ülj le, s mesélj, mi történ? – kérdezte kissé aggodalmas hangon, mire a férfi odament hozzá, lágyan megcsókolta, majd mesélni kezdett.

- Győztünk, és ez a legfontosabb. Sajnos sok áldozatot követelt a csata, de a halálfalók, s a Nagyúr elpusztultak. Ugyan egy-ketten megfutamodtak, de az már könnyű meccs lesz ellenük. Potter hősiesen küzdött, s dicső harcban ölte meg Tudjukkit, és nyugodj meg, a barátaid közül senki nem esett baja, csak horzsolások. De most te jössz, mit titkoltok? – hangja türelmetlen volt, utálta, ha valamit ő tud meg utoljára.

- Előbb mutasd a karod, hadd lássam el! – makacskodott a nő, de a férfi csak elhúzta, s kitartóan meredt rá. – Ugyan már Perselus Piton, ne légy gyerekes! Emlékezz csak mi volt az első lecke! –jelentette ki ellenmondást nem tűrő hangon, mire a férfi nagyot sóhajtott.

- Türelem, rózsát terem! – mondta fel engedelmesen, mire szerelme mosolygott.

- Na és most mutasd a karodat! – parancsolta, de a professzor csak ismét elhúzta karját, s fekete köpenye óvó védelmébe helyezte.

- Én is el tudom látni a saját sebesülésemet! – fortyant fel, mire kedvese szemeit forgatta.

- Második lecke?

- Megőrjítesz! Segítségért folyamodni, nem a gyengeség jele.

- Na látod, megy ez. És most légy szíves, s oly kedves, ne nehezítsd a dolgomat, utálok könyörögni. Ígérem, ha kitisztíthatom, s beforraszthatom a sebet, elmondom a mi kis titkunkat! – itt a polc mögül kikandikáló Celeste-re kacsintott, majd óvatosan elhúzta párja kezét, s néhány bűbájjal helyre is hozta, nem maradt ott még egy apró heg sem.

- Te jössz, hallgatlak! – jelentette ki a férfi, mire Hermione boldogan mosolygott.

- Előbb mondd csak el, mi is volt a harmadik lecke! – incselkedett tovább a boszorka, jó murinak tartotta a férfi nyúzását, aki ugyanezt nem igazán értékelte, de mit egy rendes kisiskolás felmondta a leckét.

- Bármit mér is rád a sors, azt el kell fogadnod. De ennek most mi értelme volt? – kérdezte dühösen a férfi, de Hermione csak ujját a szája elé helyezte, megcsókolta a férfi arcát, majd halkan a fülébe suttogta:

- Kisbabánk lesz… - Perselus a nő gesztenyebarna szemeibe nézett, s ahogy pillantásuk egybefonódott, úgy jutottak el a szavak tudatáig.

- De hát, azt mondtad, neked nem lehet…? Mégis akkor hogy lehet? Nem mintha nem örülnék neki nagyon-nagyon, de akkor is, hogyan? – hitetlenkedett a tanár, de Hermione csak megrázta fejét, s homlokát a férfiénak támasztotta.

- Nem tudom, de az a lényeg, hogy a te gyermekedet hordom a szívem alatt, s szeretlek – suttogta boldogan, s a férfi boldogan ölelte magához, s csókolta meg. Celeste boldogan futott oda hozzájuk, s ölelte meg ő is édesapját, s azt a nőt, kit anyjaként szeretett.

Innentől fogva boldog családként éltek együtt, a szerelem, s a szeretet győzedelmeskedett a gonosz felett.

***


Kedves olvasóim! Kérlek titeket, ha már eddig eljutottatok, írjatok egy utolsó kritikát, hogy tudjam, volt-e értelme megírnom ezt a kisregényt. Köszönöm mindenkinek a bíztatást, s remélem, további írásaimat is olvasni fogjátok. Puszil mindenkit: dorkuci.

Kritika az írónak :)

 
Pontos idő
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Frissítések


 
Egyéb továbbírások
 
Képek
 
Videók
 
Kristie SSHG ajánlója
 
Továbbírások linkjei
 
Barátaink oldala
 
Linkek
 
Számláló
Indulás: 2006-07-27
 

TRY.HU

Szavazás
Hogyan jutottál el az oldalra?

Még a Merengő fórumáról.
Lumos Hop-Hálózatán keresztül.
Ismerős ajánlotta.
Egy másik oldalról.
G-Portal listájáról.
Egyéb.
Már nem emlékszem.
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Kiváncsi vagyok milyen korosztály látogatja az oldalt :)
Hány éves vagy?

Még csak 12 leszek.
13-15.
16-18.
19-21.
22-24.
Emúltam 25.
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
engbanner_1

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!